Hírek

2019-01-03
ÉRTÉKŐRZŐK
2017-05-10
Nyílt nap 2017, május 19
2017-03-16
Kincsvadászattal egybekötött ismerkedés

Események

GR. KÁROLYI GYULA CSERKESZCSAPAT


  

CSERKÉSZNEK LENNI..

 A cserkészet egy olyan nagyszerű mozgalom, ahol minden olyan gyerek megtalálhatjaazt amire vágyik, akiben van egz kis elszántság. Általános iskolás gyerekek, középiskolás fiatalok mozgalma ez, mégpedig a legrégibb és legnagyobb ilyen mozgalom a világon. Benne van minden, amit csak el tudsz képzelni:kirándulások, természetjárás és táborozás, színjátszás és éneklés, sport és játék, országjárás és külföldi utak, szolgálat és a másokon való segítés. A cserkészek életét fiatlok és felnőttek irányitják, akik jól tudják, hogy  az iskola és a számitógép, a tévé képernyője mellett mi mindenre vágynak még a gyerekek.

  • A cserkész igazi hazája a természet. Itt a hátadra veheted a kommandósok, hegymászók, felfedezők felszerelését, és megtanulhatod, hogy milyen is az igazi természetjárás. Kint az erdőben és a hegyek között ezerféle kaland vár rád: nyomot követhetsz, jeladást gyakorolhatsz, sátrat verhetsz és kunyhót építhetsz, tüzet rakhatsz és megfőzheted a kajádat. Gondold csak el: körülötted az erdő, fölötted a csillagos ég, hátadat melegíti a tábortűz parazsa, a sátrak árnyéka kirajzolódik a holdfényes tisztáson, miközben éjjeli őrséget állsz, hogy társaid álma zavartalan legyen a sátrak alatt... A válladat húzza a hátizsák, fárad a láb és izzadtság csípi a szemedet, de feléd nyúl egy segítő kéz és felhúz a hegytetőre. Aztán énekszóval, dalolva mentek tovább...
  • A cserkészetben megismerheted a fákat, füveket, a mező virágait és az állatokat. A többiek a suliban csak a biológiaórán ismerik meg  a bükkfát, a tölgyet és az erdei fenyőt - de temegtanulhatod, hogy melyiknek a lángja ad jó parazsat és hogy milyen közelről egy vaddisznó-dagonya. Ha cserkész leszel, otthonosabban mozogsz majd kint a vadonban. A cserkészetben nagyszerű lehetőséged nyílik arra, hogy másokon segíts. Elég ciki, amikor az ember egyedül marad a bajban - de te észreveszed a másik gondját, és tudod, hogy mit kell tenni. Egy kis lehorzsolt bőr, napszúrás vagy bokaficam nem okozhat gondot: el tudod látni magad, és megtanulhatsz elsősegélyt nyújtani. Hidd el, hogy a legjobb dolog, ha másokon segítünk. A szomszéd néni alig bírja a csomagját hazacipelni? Elveszed tőle, és nagyon hálás lesz neked. Az idegen eltévedt a városban? Útba igazítod, aztán mosolyogva odébbállsz. Elfogyott a barátod uzsonnája, és még mindig éhes? Odaadod neki a kajád felét, és kétszer olyan jól fog esni a maradék. Ha cserkész leszel, ezer ilyen apróság révén megtanulhatsz örömet szerezni másoknak. Sőt, egyik feladatod lesz, hogy mindennap tegyél valami jót.
  • A cserkész szereti a hazáját. "Haha" - mondhatnád - "jó duma, hát persze hogy mindenki szereti a hazáját, ettől még nem kell hátraesni!" De a felszín alatt minden gyerekben ott bujkál a kérdés: vajon miért pont ott vagyok, ahol vagyok? A világ azért van, hogy valahol otthon legyünk benne. Hát mi éppen itt vagyunk otthon. A cserkészetben lehetőséged nyílik, hogy alaposabban megismerd lakóhelyedet, a környéket, végső soron az egész országot. Rengeteg élményt nyújt az országjárás, a népdaléneklés, a néptáncolás, a hegyek - vizek - városok bebarangolása és felfedezése. Ha cserkész leszel, rájössz, hogy a magyar népnek mennyi kincse van, és Te is e kincsek egyik gazdája lehetsz!
  • A végére hagytam, a legfontosabbat: a cserkész olyan gyerek, aki hisz Istenben és bízik önmagában. Ha cserkész leszel, Te is meglátod: jobb, ha már most kősziklára építed az életedet. A legöbb csak sodródik az árral, egyik nap ezt mondja, másik nap azt; amit tegnap még nem látott jónak, azt ma helyesli. A cserkész valamirevaló ember akar lenni, ezért az őszinteség és a becsület fontos neki. És ehhez van egy jó iránytűje: a vallásos hit. A nagy nemzetközi táborokban tíz-tizenkét féle vallásúak cserkészkednek együtt a legnagyobb egyetértésben. Hogy lehet ez? Úgy, hogy a cserkész ragaszkodik a maga hitéhez, de mindig barátságos a másikéhoz is.

Hidd el, hogy ennél nagyszerűbb társaság nincs a világon!!!

Amennyiben szivesen csatlakoznál jöjj el foglalkozásainkra szombatonként 9- 11 óra között

 

A cserkésztörvények

  1. A cserkész egyeneslelkű és feltétlen igazat mond.
  2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, amelyekkel Istennek, Hazájának és embertársainak tartozik.
  3. A cserkész ahol tud segít.
  4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint.
  5. A cserkész magával szemben szigorú, másokkal szemben gyöngéd.
  6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz, kíméli a növényeket.
  7. A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik.
  8. A cserkész vidám és meggondolt.
  9. A cserkész takarékos.
  10. A cserkész testben és lélekben tiszta.
     

 

SEGÍTS MEGTALÁLNI AZ ELVESZETT TÖRZSFŐNÖKÖT!

 

Október 7-én tartja a 151-es számú gróf Károlyi Gyula cserkészcsapat a toborzóját. A hagyományokhoz híven a tanévkezdéshez kötik ezt az eseményt. A város és a vidék negyedik, ötödik, hatodik, hetedik, nyolcadik osztályos tanulóit várják. A meghívókkal minden iskolába igyekszenek eljutni, de ez a kis filmecske is ezt a célt szolgálja: gyere el, és segíts megtalálni az elveszett törzsfőnököt.

 

GERÉB Miklós:

A nagykárolyi cserkészet mérföldkövei

Nagykárolyban az 1940-es évek jelentették a cserkészet hőskorát. Rövid, de termékeny időszak volt ez, amit áthatott a lelkesedés és a pezsgő közösségi életérzés. Számos olyan „fegyvertényt” valósítottak meg az akkori cserkészek, amelyek mai napig értékálló mércét mutatnak, és méltók az utókor elismerő tiszteletére. Bár jelenlegi ismereteink a kezdetekről eléggé hézagosak, gyaníthatjuk, hogy a cserkészmozgalom híre jóval korábban eljutott Nagykárolyba: az 13090-1925. sz. román belügyminiszteri rendelet megengedi például Scherer Lajos A próbaidős cserkész kiképzése c. könyve behozatalát az országba. 1925. május 21-én pedig a szilágysomlyói cserkészek műsoros estet tartottak a városi színházban, hogy a bevételéből szegény sorsú diákokat támogassanak. A jegyek ára a nézőtéren 10, 25, 40 lej között mozgott, míg egy páholyt 200 lejért lehetett foglalni.[1]

A cserkészet meghonosítása vitathatatlanul a helyi piarista gimnázium érdeme. Az iskola a város és a vidék meghatározó szellemi műhelyeként felekezeti hovatartozástól függetlenül fogadta a tanulni vágyó ifjúságot, számos tudóst, szakembert, művészt és közéleti szereplőt adott a vármegyének. Az 1940/41. tanévben 26 fővel alakult meg az Erdősi Imre nevét viselő cserkészcsapat. Parancsnoka: Mátyás Antal tanár, a rajparancsnok Óbis Árpád, az őrsvezetők pedig Hancsis Béla, Wéber György és Gönczy György voltak. A 3 őrs heti rendszerességgel tartotta a foglalkozásokat, hogy felkészüljön az újoncpróbára. Az első fogadalomtételre 1941. május 22-én, áldozócsütörtökön került sor. Az ünnepség a kastélykertben zajlott, vitéz Tomory Nándor őrnagy, cserkésztiszt vezette.[2]

Az 1941/42. tanévben már toborzó tábortűzzel várták az újoncokat, és a 66 cserkészjelölttel a csapat 92 főt számlált. A megnövekedett létszám újabb képzett vezetők szolgálatba állítását követelte. Sárvári János lett az új parancsnok, akit Balázs Ferenc, Simon Tamás, Szabó Gyula és v. Tomory Nándor rajtisztek, valamint Góczi Árpád, Gönczy György, Hancsis Béla, Kondor József, Kovács Tibor, id. és ifj. Nagy Ernő, Reszler István, Sarkady Zoltán, v. Tomory István és Wéber György segédtisztek vettek körül. A csapat új nevet kapott, s a Magyar Cserkészszövetség kötelekében a 636. sz. II. Rákóczi Ferenc Cserkészcsapatként vonult be a történelembe. Hetenként tartották az őrsi gyűléseket, két-háromhetente pedig csapat-összejöveteleket.[3]

Létrejött a regös raj, amelyik 1941 őszén, ill. 1942 tavaszán kerékpárral vagy éppen gyalogszerrel járta előadásaival a környező falvakat. 1942 pünkösdjét két napos táborozással Vállajon ünnepelték, tábortüzet is tartottak. 1941. december 14-én a városi színházban teltházas előadást szerveztek: a műsor első felében tábortűzi jelenetek formájában mutatták be Rákóczi Ferenc életét és korát, a második részben pedig Kőmíves Kelemen balladájával, népdalokkal és tánccal léptek színre.[4] Az eseményről a Szatmármegyei Közlöny címlapon számolt be: „Ez az est messze meghaladta a szokásos ifjúsági ünnepélyek kereteit, s amit nyújtott, egyaránt tanulságos, értékes és művészi volt.”[5]

1941. karácsonyán a II. raj Tomory István vezetésével szegény családokat látogatott és lepett meg ajándékaival. A IV. raj tavasszal parlagon maradt földek felszántásában és bevetésében segédkezett. A cserkészet jó hírét öregbítette Nagykárolyban Sík Sándor előadása, akit a helyi Kölcsey Egyesület invitált meg, és 1942. január 11-én a városi színházban nagy sikerű kultúrestet tartott – Kölcseytől valamint a saját verseiből szavalt. Az előadáson részt vettek a katolikus és református énekkarok lelkészeikkel együtt[6]. 1942-ben 15 fő képviselte a csapatot a besztercei segédtiszti táborban, 13-an pedig a debreceni őrsvezetői táborban. Május 31-én került sor a második ünnepélyes fogadalomtételre.[7] A következő tanévben Hancsis Béla és Reszegei István megszervezték a csapat börvelyi raját, akik szintén bekapcsolódtak a regös kirándulásokba.[8]

A nagykárolyi cserkészek kezdeményezőkészségét és szorgalmát dicséri, hogy 1943. március 15-én visszakerült a Térey-ház falára Petőfi emléktáblája. A városháza elől az ünneplők a Térey-házhoz vonultak, ahol verses-zenés műsor keretében leplezték le az emléktáblát. A cserkészfiúk cigányzenekari kísérettel több megzenésített Petőfi verset adtak elő, majd Sárvári páter jelképesen átadta az emléktáblát a város polgármesterének. A korabeli sajtó így tudósított: „Fegyelmezett sorokban, katonás léptekkel vonultak a magyar jövő ifjú reményei, a leventék, az árvalányhajas cserkészek, a kegyesrendi gimnázium kipirult arcú ifjúsága, a polgári leány- és fiúiskola, valamint az elemi népiskolák növendékei zászlók alatt.” Schusteritsch Béla polgármester meleg szavakkal köszöntötte a cserkész ifjúságot: „Kedves Fiaim! Amikor Petőfi szent emlékét megtiszteltétek ennek az emléktáblának a visszaállításával, örök emléket állítottatok magatoknak is. Felállították örök bizonyságát annak, hogy Ti, a mai történelmi idők ifjúsága, tudtok lelkesedni és tudtok alkotni is. A város közönsége hálás köszönetét nyilvánítom Nektek ezért a gesztusért, amely méltó a ti nemzedéketekhez…”[9]

Az események élő tanúja a 90 éves vitéz Sikolya Imre bácsi (sz. 1927), aki egyike annak a 13 nagykárolyi cserkésznek, akik 1942-ben szereztek őrsvezetői képesítést. Nagy szeretettel emlékszik vissza Sárvári Jánosra. Tőle tudjuk, hogy a nagykárolyi cserkészek vasgyűjtő akciót szerveztek, s így teremtették elő az emléktáblához szükséges pénzösszeget. Az emléktáblát a kommunizmus idején az evangélikus templomba menekítették. (Ott viszont megmaradt, ma is megcsodálható, s hirdeti a nagykárolyi piaristák és a cserkészek tettrekészségét.) Amikor a korabeli foglalkozásokról kérdeztem, derűvel mesélte: már abban az időben alkalmazott módszer volt a forgószínpad. Így sajátították el a csomózás, természetrajz, tájékozódás, alaki kiképzés alapjait. Az 1-3 napos táborozások is gyakoriak voltak: ilyenkor főzni tanultak – krumplilevest, paradicsomlevest, köménymagos levest, túrós perecet. S hogy miben különbözött az akkori cserkészet a mostanitól? Bizony, a háborús időkben a légvédelmi oktatás és a célba lövés is hozzátartozott a kiképzéshez. Imre bácsi megemlíti, hogy voltak a csapatban farkaskölykök, sőt a leánycserkészet is létezett a negyvenes évek Nagykárolyában. Ők szigorúan külön tartották a foglalkozásaikat. Két őrs neve bukkant még fel a múlt ködéből: Bagoly és Őzike. Imre bácsit 1944. november 6-án a Nagykárolyt megszálló szovjetek fogságba hurcolták, Borovicába került, ahol erdőt irtottak. 1945. október 20-án került haza, miután egy jóindulatú tiszt megtudta róla, hogy kiskorúként dolgoztatták. Sorsa jól érzékelteti az 1945 után bekövetkezett változásokat, s egyben a magyar cserkészetre váró mostoha időket. Mi történt az egykori cserkészvezetőkkel?

Sárvári János Mosonmagyaróvárra került, az 1945/46. tanévben a 70. sz. Széchenyi István Cserkészcsapat munkájában vett részt. 1948 szeptemberében Bécsbe disszidált. Az utolsó pillanatban tette, mivel a korabeli sajtóban egy koncepciós per előkészületei körvonalazódtak.[10] Élete hátralevő részét New York államban, Buffaloban töltötte, ott érte a halál 1969-ben.[11]

Simon Tamást a háború után a kolozsvári piarista gimnázium igazgatójává nevezték ki, így neki adatott, hogy az 1948-as államosítást elszenvedje. 1990-ben hunyt el, a Házsongárdban nyugszik.[12]

Tomory Nándor 1941. január 1 – szeptember 31. között Nagykároly városparancsnoka, előbb őrnagyi, majd alezredesi rangban szolgált. 1941. októberétől 1942. augusztus 1-ig a nagykárolyi 25/III gyalogzászlóalj parancsnoka, majd Sepsiszentgyörgyre vezényelték át. A háború végét Zircen érte meg, ezredesi rangban. Miskolcon halt meg 1978-ban.[13]

A nagykárolyi Kalazanci Szt. József Római Katolikus Liceumba 2015-ben tértek vissza a cserkészek. Az újonnan alakult csapat a 151. Gróf Károlyi Gyula nevet viseli, 2017-ben 27 tagot számlál. Parancsnoka Geréb Miklós, parancsnokhelyettese Kocsis Aliz, őrsvezetői Balog Nóra Anna, Kocsis Anett Anna és Maier Kevin. Négy őrse közül 3 cserkész (Katicabogár, Szamóca, Farkas Őrs), 1 felnőtt korosztályú (Hód Őrs). A foglalkozásokat heti rendszerességgel tartják, és bekapcsolódnak az Alma Mater tevékenységeibe, a városi kulturális életbe, valamint a Romániai Magyar Cserkészszövetség rendezvényeibe.

 

[1] Szatmármegyei Közlöny (szerk. RÓTH Zsigmond) LI/39., 1925.05.20., 3-4. Továbbiakban: SZMK.

[2] A nagykárolyi m. kir. állami (kegyesrendi) gimnázium évkönyve az 1940-41-ik tanvéről (szerk. SCHWEIGHOFFER János), Tóth és Komáromy Nyomda, Nagykároly, 1941, 109.

[3] A nagykárolyi római katolikus gimnázium évkönyve az 1941-42. tanévről (szerk. KERKAI József), Tóth és Komáromy Nyomda, Nagykároly, 1942, 39. Továbbiakban: Évkönyv 1941/42.

[4] Évkönyv 1941/42., 40.

[5] […]: Cserkészünnepély a színházban in SZMK (szek. FÁBIÁN Sándor) LXVII/102, 1941.12.17., 1.

[6] SZMK LXVII/104, 1941.12.24., 2. LXVIII/2, 1942.01.07., 1. Beharangozza az előadást. LXVIII/4, 1942.01.14., 2. Részletesen beszámol az eseményről.

[7] Évkönyv 1941/42., 40.

[8] A Magyar Kegyestanítórend nagykárolyi Gróf Károlyi Gimnáziumának évkönyve az 1943-44. Iskolai évről (szerk. KERKAI József), Tóth és Komáromy Nyomda, Nagykároly, 1944, 22.

[9] [...]: „A nemzeti élet egyik legfontosabb alapja a fegyelem” – mondotta Kormányzó Urunk rádiószózatában. A március 15-i ünnepségek Nagykárolyban in SZMK, LXIX/20, 1943.03.17., 1-3.

[10]DRASKOVITS Imre: Államosítás és újrakezdés. Piarista Rend és iskolák 1948-1950, Szakdolgozat, ELTE-BTK, 2000, http://www.szepi.hu/piarista/1948_50.html#f107 (2016.11.15.)

[11] http://lexikon.katolikus.hu/B/Buffalo.html (2017.09.13.)

[12] A hazai piaristák meghurcoltatását és a négy erdélyi rendház háború utáni sorsát részletesen leírja VÁRADI Éva: Az erdélyi piarista rend és az 1948-as rendszerváltás.

http://www.keresztenyszo.katolikhos.ro/archivum/2009/szeptember/7.html (2016.11.15.)

[13] BEREKMÉRI Árpád Róbert: A marosvásárhelyi magyar királyi 27. székely honvéd könnyű hadosztály tiszti és altiszti kara 1940–19. http://www.hungarianarmedforces.com/berekmeri27.htm (2016.11.15.)

A MÁTYÁS KIRÁLY ÉS KORA TÁBORT

ÉS A SZÜLŐK AKADÉMIÁJA

PROGRAMSOROZATOT TÁMOGATTA

Imagini pentru bga zrt logo