GR. KÁROLYI GYULA CSERKÉSZCSAPAT
A 151. Gróf Károlyi Gyula cserkészcsapat csapattevékenységeit 2024-ben támogatta:
A Sebes-Körös szurdokvölgyében táboroztak a nagykárolyi cserkészek
A júliusi kiscserkésztanyázást követően, múlt héten került sor a nagykárolyi 151. Gr. Károlyi Gyula cserkészcsapat nyári táborára, mely idén a Bihar megyei Vársonkolyoson zajlott.
A cserkésztáborok megszokott keretei között, gyönyörű környezetben érdekes programokon, “kalandozásokon” vehettek részt a tabor résztvevői, próbára téve leleménnyességüket, kitartásukat, bejárva a vidéket barlangok mélyétől, vizen át a szirtek csúcsáig. A cserkészek beszámolói következnek:
„Az idei volt életem második cserkésztábora és személy szerint én ezt jobban élveztem, mint a tavalyit. Sok új dolgot tudtam kipróbálni, gondolok itt főként a sziklamászásra és a vadvízi evezésre, melyek közül nekem a sziklamászás tetszett jobban. Ezen kívül egy barlangot is körbe tudtunk járni az egyik nap során. Két alkalommal a Körösben is meg tudtunk mártózni, ami hidegebbnek bizonyult mint amire számítottam. Napközben nagyon örültünk a szabadidőnek, ilyenkor általában pihentünk, aludtunk vagy nevetve hallgattuk végig őrstársaink történeteit. Sok kifejezést kitaláltunk, amiknek nem sok értelme volt ugyan, de szerettük őket használni. Az idei tábor segített abban, hogy jobban megismerjem az őrstársaimat és más embereket is. A meseerdő egy különös élmény volt, másabb mint az korábbiak és ezáltal más volt az üzenete is, de engem újra elkápráztatott. A tűznél való őrködés jobbra nem is sikeredhetett volna, a legtöbbet azzal bajlódtunk, hogy életben tartsuk az őrtüzet, ami érdekesre sikeredett. Általában nekem minden napból az esti tábortűz volt a kedvencem, ahol felidéztem az aznap történt eseményeket. Ezt leszámítva, maga a természet szépsége is megfogott, az hogy milyen gyönyörű is és mennyire fontos, hogy odafigyeljünk rá és észrevegyük a bennünket körülvevő szépséget. Egy ilyen táborba elmenni semmi máshoz nem hasonlítható élmény tud lenni, amire szívesen emlékszik vissza az ember. Nem volt végig napos az idő, a hét során többször is esett az eső, de ez nem tartott vissza minket attól, hogy jól érezzük magunkat. Összességében igazán sikeresnek mondanám ezt a közösen eltöltött hat napot” – Juhász Patricia, Ibolya őrs
„Az idei tábor kicsit más volt mint a többi, páran közülünk már őrs nélkül indultunk neki. Idén egészen különleges programokon vehettünk részt, és új dolgokat próbálhattunk ki, amiket mi nagyobbak is nagyon élveztünk. A sziklamászás egy igazi kihívás volt számunkra is, minden erőnkre és kreativitásunkra szükség volt, de a látvány és az élmény felejthetetlen marad. A személyes kedvencem a rafting, az evezés volt. Párban kellett boldogulnunk a vizen, ehhez pedig csapatmunkára és fegyelemre volt szükség, s közben a táj szépsége lenyűgözött bennünket. Az esti tábortüzek alkalmával nagyon jól szórakoztunk, a gyerekek nagyon kreatív jeleneteket adtak elő, szerintem nekik is ez a kedvenc részük, igazán felszabadultan játsszák el a szerepüket ilyenkor. Ugyanakkor ez a természetben töltött egy hét mindannyiunkat kikapcsolt egy kicsit a megszokott hétköznapokból. Idén is sokmindent tanultunk, megismertük a korlátjainkat, félelmeinket, s le is győztük őket és ráeszméltünk a csapatmunka fontosságára” – Dobrán Denise
„Az idei csapattábor számomra nehezen indult, viszont annál jobban végződött. A sok jó ember, akik körülvettek, segítettek átlendülni a kezdeti félelmeimen. A kitartásunk, már első nap megmutatkozott, amikor is a mi sátrunkat tartott a legtöbb ideig felállítani, de nem adtuk fel, egy kis segítséggel sikerült felállítani. Második nap a konyhán segítettünk, és építkeztünk is egy kicsit, de emellett jutott idő a szórakozásra is bőven, lementünk fürdeni egy kicsit a folyóba. Sokat nevettünk közben magunkon is, és egymáson is, voltak nagy esések, illetve a víz néhányunknak a papucsát is elvitte. Volt amit vissza tudtunk szerezni, és van ami örökre odaveszett. Harmadik nap elkezdődtek számunkra is a ‘kalandozások’ meglátogattunk egy barlangot, melyhez egy elég kalandos út vezetett, – mentünk meredek hegyen, de akár sínek mellett is- ,de nagyon megérte mert a barlang nagyon érdekes volt. Negyedik nap következett az, amit a legjobban vártunk, a sziklamászás, és a vadvízi evezés. Amennyire vártam a sziklamászást, annyira féltem is közben, így az első kijáratnál ki is mentem, és onnan szurkoltam a többieknek. A vadvízi evezés sem indult úgy, ahogyan szerettük volna, nem tudtunk a párommal megtalálni az összhangot, így hamar ketté kellett válnunk, viszont utána már egész érdekes volt. Láttunk közben szép vízesést, és nagyon szép volt a táj is. Este szalonnát sütöttünk vacsorára, ami nagyon jól esett a nap végére. Este a tábortűz mellett nekünk kellett őrködnünk, történtek ott vicces dolgok, mint például mikor a sátrunkban, vagy épp a WC fülkében egy kutyát találtunk, viszont az őrködés további részében, a másnapi próbáztatásra készültünk. Ötödik nap, a próbáztatás napja volt, így izgatottan keltünk emiatt. Nagyon sütött a nap, ami kicsit megnehezítette a dolgunkat, de ennek ellenére is, nagyon jól sikerült a próbázás. Estefelé métáztunk egy jót, majd utána szentmisével zártuk a napot. A hatodik, azaz az utolsó nap, már csak pakolással telt, áthordtuk a hídon a dolgainkat, aztán elindultunk az állomás felé. Amíg vártuk a vonatot, énekeltünk egy kicsit, aztán felültünk a vonatra, és már mindenki csak arra várt, hogy hazaérjünk. Az állomásra beérve nagyon jó érzés volt látni azt a sok szülőt, akik mind ránk vártak. Összességében nagyon jól telt a tábor, és nagyon hálás vagyok azért hogy ott lehettem” – Zahari Bianka, Ibolya őrs
„Az első nap nekem nem volt annyira vagány: csak utaztunk,vonatoztunk, és felállítottuk a sátrakat. A második viszont már sokkal kalandosabbra sikerült: elmentünk sziklát mászni és raftingozni. A hegymászás nekem jobban tetszett, de csak azért mert akkor nem fáztam. A sziklamászás komoly, a raftingozás pedig vicces volt. Mikor visszatértünk fát szedtünk és megraktuk a tüzet. Másnap mi segédkeztünk a konyhán, ami egy kicsit unalmas volt. A fürdés nagyon jó volt, mert hideg volt a víz. Negyedik nap barlangászni mentünk, ami akkor lett nagyon érdekes mikor már beértünk a barlang mélyére. A séta jó volt, rengeteget kacagtunk. Eljött a próba napja is. Először énekeltünk és közben indultunk a próbára. Én majdnem utolsónak kerültem sorra. Az utolsó napon összepakoltunk, lebontottuk a sátrakat. Hazafelé időben jött a vonat és 5 óra körül már itthon is voltunk. Remélem, hogy több ilyen táborba mehetek még” – Barabás Áron, Farkas őrs
„Az idei tábor helyszíne Vársonkolyos volt. Már izgatottan vártuk,hogy milyen lesz idén. Nem kezdődött valami jól,hiszen a vonatunk amivel mentünk késett száz percet. Az út hamar eltelt az őrsömnek köszönhetően, nagyol jól szórakoztunk. Amikor odaértünk, a tábor helyére felállítottuk a sátrainkat és elkezdődött a szórakozás. A keddi nap volt az én kedvencem! Mivel aznap mentünk a Via Ferratára és raftingozni. A kettő közül nekem az előbbi tetszett jobban, nagyon izgalmas volt. A Rumosok őrse, amiben én is voltam szerdán a konyhán segített. Utána eljött a csütörtök. Amikor egy barlangot látogattunk meg,az út nem volt hosszú,de az ösvény amin mentünk elég nehéz volt. A barlang gyönyörű volt,rengeteg különös formájú kővel. Aztán a próbázás napja is elérkezett, eléggé izgultunk miatta. Miután túlestünk rajta jólesett egy kis pihenés, mivel nagyon meleg volt. Délután a kedvenc cserkészjátékommal játszottunk, a métával. Nagyon élveztem,izgalmas és szoros meccsek voltak.
Végül pedig a tábor utolsó napja is elérkezett,ami a pakolásról szólt. Akkor jöttem rá, hogy milyen hamar eltelt ez a pár nap. Nagyon szerettem!” – Miklós Dávid, Farkas őrs
Nagytarnán táboroztak a nagykárolyi cserkészek
A nagykárolyi 151. gr. Károlyi Gyula cserkészcsapat idén is megrendezte saját csapattáborát, ezúttal Nagytarnán, ahol több mint 60 résztvevő számára biztosítottak változatos programokat. A tematikus táborban egy történetet feldolgozva zajlottak a foglalkozások.
Élménydús programokkal zajlott a 151. gr. Károlyi Gyula cserkészcsapat nyári táborozása, amelynek az idei évben Nagytarna adott otthont augusztus 16. és 21. között. Kocsis Anettől, a cserkészcsapat sajtóért felelős kapcsolattartójától megtudtuk, hogy az eddigi táborokat felülmúlva a szervezők több mint hatvan résztvevő számára biztosítottak változatos és színes programokat az őrsvezetőkkel és a segédőrsvezetőkkel. Anett elmondta, hogy az első három nap többnyire a kiscserkészeké volt, hiszen az úgynevezett „kiscserkésztanyázás” minden évben csak egy részét képezi a tábornak. Ilyenkor a programok a kézműves foglalkozásokról, a vetélkedőkről, a mesékről szólnak, nem feledkezve meg a tanulásról sem, ám a legkisebb korosztályokhoz mégiscsak a játékon keresztül vezet az út. Az első három napot megkoronázva került sor a nyílt nappal egybekötött ígérettételre, amelyen egy farkaskölyköt és kilenc kiscserkészt avattak, a korábbi generációk pedig megkapták a jól megérdemelt próbajelvényeiket.
A tábor további része már sokkal inkább gyakorlati síkon mozgott. A cserkészkorosztály a való életben is hasznosítható praktikákat sajátíthatott el, túrákon vehetett részt, és az év közben megszerzett tudását is próbára tehette. Akadálypálya, a már-már hagyománynak számító méta és próba várta a kihívást mindig vállaló gyerekeket. A jutalom ezúttal sem maradt el: a tábort ökumenikus szentmisével és fogadalomtétellel zárták, ebben az évben először pedig két őrs le is cserélte a kék nyakkendőjét, így kiscserkészekből cserkészekké válhattak.
„Idén is nagyon jó volt a cserkésztábor, mert szokás szerint az egész csapat ott volt. A foglalkozások is nagyon tetszettek, nekem a csomózás volt a kedvencem. Ez volt a második táborom, most a fehér pajzspróbát tettem le, és a próbát teljesítve nagyon jó érzés volt ezt megkapni” — fogalmazta meg gondolatait Lebedy Róza kiscserkész.
Horvay Zsombor cserkész szerint rendkívül szórakoztató volt az idei tábor: „Az eseménydús cserkésztábor nagyon szórakoztató volt számomra, és egy percig sem unatkoztam. Sok tevékenységben volt részünk, mint például csomózási technikák megismerése, térképészet, természetismeret, cserkész- és magyarságtörténelem, amelyek által új dolgokat ismertem és tanultam meg. Az érdekes cserkészfoglalkozások mellett volt még kézműveskedés, több túra és méta, amely minden táborban a kedvenc programom. A tábor végén egy próba várt rám, amit sikeresen teljesítettem, ezáltal másodpróbás lettem. Nekem nagyon tetszett a tábor, és már várom a következőt.”
„Őrsvezetőként és szervezőként idén több feladat hárult ránk, de úgy érzem, hogy társaimmal ügyesen vettük az akadályokat. Örömmel töltött el, hogy az őrsöm könnyedén vette a tábor nehézségeit, és hogy jól tudtunk együttműködni. Számomra a tábor legszebb része az volt, mikor megkaptam a szürke nyakkendőt, így már a felfedező korosztály tagjává váltam, illetve az, amikor a kiscserkészek és a cserkészek megkapták nyakkendőjüket és próbajelvényeiket, hiszen láttuk az elmúlt évi munka gyümölcsét” — vallja Sróth Ádám kiscserkész őrsvezető.
Dobrán Denise cserkész őrsvezető számára az idei tábor igazi kihívás volt: „Az idei tábor számomra egy igazi kihívás volt, ugyanis mi, tizenéves fiatalok szerveztük meg és bonyolítottuk le. Egészen eddig nem is gondoltam, hogy milyen nehéz lehet egy 6 napos tábort eltervezni és lebonyolítani, de együtt véleményem szerint nagyon jól helytálltunk, és csodálatos volt látni a sok csillogó gyermekszemet a programok alatt. Mint cserkész korosztályt vezető, számomra új kihívásokkal kellett szembenéznem, ugyanis a fiatalok, akik rám voltak bízva, rólam, az én tetteimről vettek példát, s ezért nekem úgymond egy 'mintának' kellett lennem számukra. Ez egy igazán nehéz feladat, viszont úgy hiszem, hogy minden őrsvezető kihozta magából a legjobbat, hogy példát mutasson a gyerekek fejlődése érdekében, és egy felejthetetlen tábort nyújtson nekik, amire mindig vidáman emlékezhetnek vissza.”
A tábort támogatta a Romániai Magyar Cserkeszszövetség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
ÖSSZERÁZÓ, MTIVÁCIÓS HÉTVÉGÉN JÁRTAK ŐRSVEZETŐINK
Április 29.- május 1. között Dévára utazott a 151.Gr. Károlyi Gyula cserkészcsapat őrsvezetői testülete. A háromnapos program elsődleges céljai többekközött a közösségépítés, rövidebb-hosszabb távú tervek, célkitűzések egyeztetése, motivációs képzés, próbáztatás voltak. Persze nem maradhatott el a természetjárás, múzeumlátogatás sem. Köszönjük a Communitas Alapítvány támogatását, mely nagy segítséget jelentett a program megvalósításában.
"Csapatunk vezetői, Geréb Miklós és Kocsis Aliz egy háromnapos kirándulást szerveztek Dévára. A kirándulás időpontja április 29-30 és magába foglalta a május elsejét Is. Kora hajnalban indultunk azon a csütörtökön. Első napunkon útközben megálltunk Gyulafehérváron, ott megnéztük a Szent Mihály székesegyházat, még a templom toronyba is felmentünk. Az út felfelé kicsit meredek volt, de megérte,mert odafentről csodás látvány fogadott minket. Kis pihenő után elindultunk tovább.
Délutánra érkeztünk Dévára, megismerkedtünk a szállással, majd bepakoltuk a csomagjainkat a szobáinkba, de nem maradtunk sokat ,mert indultunk is a városba megnézni a várat. Ott egy felvonóval mentünk fel, ami szerintem sokkal izgalmasabb volt, mintha gyalogolnunk kellett volna. A vár és az onnan nyújtott kilátás valami eszméletlen volt. Nem lehetett betelni vele. Első esténken indult a képzés, motivációs gyakorlatokkal, elméleti alapozással majd közösen társasoztunk egyet, és így végződött a nap. Másnap túrázni mentünk a Retyezátba. Ott még nem olvadt el a hó így az út háromnegyedét abban tettük meg. Átázott a bakancsunk, vizes volt már a nadrágunk is, de ennél érdekesebb körülmények között szerintem még nem voltam túrázni. Összesen 12km tettünk meg 1800 méter magasságban. Rendesen elfáradtunk ezalatt, de miután visszamentünk a szállásra még el kellett készítenünk a vacsorát, ami bolognai volt és rendkívül finom is. Míg a lányok főztek, a fiúk a tábortüzet rakták meg . Vacsora után tehát a tábortűzzel kellemes hangulatban zártuk le a napot. Harmadik nap ellàtogattunk a Zoe kertbe, ami mediterrán stílusú volt, mivel egy olasz tulajdonossal rendelkezett. Ezután elmentünk Vajdahunyad várához. A kedvencem ott a kínzó eszközöket bemutató terem volt. Rengeteg ember volt aznap és óriási forgalom. Keső este érkeztünk meg, így a szülők már tárt karokkal vártak minket. Személy szerint örülök neki , hogy részt vettem ezen a kiránduláson, hiszen rengeteg élménnyel gazdagodtam." - Czier Fanni, ŐV
Harmincéves a Romániai Magyar Cserkészszövetség
Megéri cserkésznek lenni
Kerekes László segédpüspök a cserkészekkel szelfizik. Fotók: Romániai Magyar Cserkészszövetség Facebook-oldala
A cserkészmozgalmat Lord Robert Baden-Powell of Gilwell (Bi-Pi) brit katonatiszt a 20. század elején alapította, 21 különböző társadalmi hátterű fiút gyűjtött össze, egyhetes nyári tábort szervezett, hogy nevelési programját a gyakorlatban kipróbálja: ez az 1907-ben tartott tábor az alapítás mozzanata. A Scouting for Boys gyorsan terjedt, Anglián kívül először Gibraltáron, Máltán alakult csapat, a brit domíniumokon kívüli első ország, amelynek hivatalosan elismert cserkészprogramja volt, Chile volt. Az első cserkésztalálkozó 1909-ben a 10 000 fiú mellett első alkalommal lányokat is vonzott. A Magyar Cserkészszövetség 1912-ben alakult, és a kommunista éra tiltásai után 1989-ben alakult újjá. A Romániai Magyar Cserkészszövetség 1990-ben jött létre, ennek harmincéves évfordulóját ünneplik a cserkészek és a cserkészet általi nevelés tisztelői. Szerkesztőségünk is ezek közé tartozik, ezért is kérdeztünk aktív cserkészeket, köztük a gyulafehérvári főegyházmegye új segédpüspökét is, számára mit jelent a cserkészet. A RMCSSZ vezetője arról beszél összeállításunkban, hogyan épül fel a hazai cserkészek szervezete.
Mit jelentett és jelent számomra a cserkészet?
Visszatekintve az elmúlt harminc évre, szinte felbecsülhetetlen mindaz, amennyi pluszt hozott a cserkészet az erdélyi magyar fiatalság életébe. A rendszeres toborzások, túrák, cserkészfoglalkozások, vezetőképzések, nyári cserkésztáborok és kiscserkész-tanyázások sorozata, amelynek megírása köteteket tenne ki, és amelynek értékét nem lehet meghatározni vagy kifejezni: Isten lehelte, széppé történő emberformálás a javából, ahogyan Sík Sándor írja. Mindezek mellett ott van a nagyon sok munka, áldozatvállalás mind a vezetők, mind a szülők és a támogatók részéről.
Profitéhes világunkban nehéz mindennapi „földi” mértékkel mérni e nevelési rendszert, mert nem anyagiakban vagy látványosságban gazdagította és gazdagítja a cserkészek személyiségét, a társadalmunkat. Sokkal inkább gerincet, jellemet, hitet, erősebb magyarságtudatot adott, részt vett és részt vesz egy felnőtt keresztény és magyar ifjúság nevelésében. Ők lesznek majd azok a tartópillérek, akikkel és akikre építeni lehet egy szebb, jobb, igazságosabb, testvériesebb világot, amit nem a könyöklés, mások megvetése, hanem a szeretet, a béke és a jóság fog jellemezni.
Kerekes László
A Romániai Magyar Cserkészszövetségről
A RMCSSZ 1990 tavaszán alakult, amikor öregcserkészek és lelkes ifjak elkezdtek mozgolódni a rendszerváltás után, és az öregek emlékeiből és az emigrációba kényszerült Magyar Cserkészszövetség által eljutatott anyagok segítségével megkezdték a cserkészmunkát. Még abban az évben májusban megszervezték a Szövetség alakuló gyűlését Szárhegyen, majd ugyanott megtartották az első tábort és fogadalomtételt cserkészeknek.
Csapatok alakultak Székelyudvarhelyen, Kolozsváron, Csíkmadarason, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, és Erdély nagyon sok településén megindult a cserkészmunka, a foglalkozások, a táborozások.
„A cserkészet önkéntes, politikamentes, vallásos ifjúság nevelő mozgalom, mely mindenki számára nyitott, származásra és emberfajtára való tekintet nélkül” (WOSM Fundamental Principles, 1989. febr.). A cserkészet alapelve: istenhitre alapozott neveléssel rávezetni a fiatalokat a lelki és szellemi értékek megbecsülésére, életükben és környezetükben azok megvalósítására. Ezt az életprogramot a cserkészfogadalom és a tíz pontból álló cserkésztörvény fogalmazza meg.
A cserkészmozgalom célja, hogy a társadalmat olyan életrevaló, elkötelezett, felelős, egészséges polgárok alkossák, akiknek fontos, hogy önmaguk folyamatos nevelése által az Isten felé növekedjenek. A helyi közösségekkel együttműködve, 7 éves kortól mindenki számára nyújtjuk ezt, aki nyitott elveinkre és közössége életében tevékenyen részt vállal.
Mindehhez a cserkészmódszert hívjuk segítségül, amely a következő elemekből áll:
- a kisközösségi (őrsi) rendszer,
- a fogadalom és törvények,
- a cselekedve tanulás,
- folyamatos és ösztönző, vonzó és hasznos programok, főként a természetben,
- a kultúra ápolása, különös tekintettel népi hagyományainkra.
A cserkészet pedagógiai alapjait több mint 110 éve fektette le az angol Robert Baden-Powell.
Csapatok, őrsök, vezetők
Szövetségünkben jelenleg 55 cserkészcsapatban több mint 2500 cserkész tevékenykedik körülbelül 200 vezető segítségével. Fontosnak tartjuk, hogy cserkészeink a saját képességeikhez megfelelő feladatokat kapjanak, és ezeket a legjobb tudásuk szerint el is végezzék.
A cserkészetünk alapja maga a cserkész, aki a kisközössége (őrse) tagjaként hozzáteszi a maga részét az őrse, csapata, szövetsége fejlődéséhez. Őrseinket hat-nyolc azonos korú gyerek alkotja, akiket egy náluk néhány évvel idősebb vezet, példát adva a vezetetteknek.
Vezetőinket többszintes vezetőképző táborokban képezzük. A legalsó szint a 13–14 évesek, akik Segéd ŐrsVezető képzésen vesznek részt, ahol a sok élmény mellett gyakorlati cserkész ismeretekkel gazdagodnak. Ezt követi az ŐrsVezető képzés 14–16 évesek számára, ahol már pedagógiai ismereteket, módszereket és gyakorlati tudást szereznek egy őrs foglalkozásainak megtervezéséhez és levezetéséhez. A SegédVezető képzés 22 éves kortól elérhető, és itt négy-hat őrs munkájának összehangolására, programjainak szervezésére és vezetésére kapnak képesítést. A CSerkészVezető képzés a segédvezető-képzésen résztvettek számára nyújt továbbképzést, és felkészíti őket egy cserkészcsapat vezetésére.
Bálint Lóránt
SZABADBA CSERKÉSZ! - A 151.GR. KÁROLYI GYULA CSERKÉSZCSAPAT TEVÉKENYSÉGEIRŐL
Mivel a hagyományos nyári csapattáborunk az idei évben elmaradt, programjaink öt nagyobb programelemre lebontva, Szabadba, cserkész! címszó alatt zajlottak, mivel most jött el igazán annak az ideje, hogy a friss levegőn is élvezzük egymás társaságát.
A tervezett öt programelem közül korosztályokra bontva három nagyobb esemény már meg is valósult a nyár folyamán, most ősszel folytatjuk majd a toborzó és a lelki nap megtartásával.
Az őrs- és segédőrsvezetőkkel a kányaházi tavat jártuk körbe, és a vezetőinknek köszönhetően egy csapatépítő, összerázó foglalkozáson vehettünk részt, amikor is a hosszas karantént követően mindenki újra visszarázódhatott a szerep- és feladatkörébe.
A cserkész és felfedező korosztály számára a Radnai-havasokba szerveztünk egy portyát, ahol a táborban megtartandó próbákat tehették le a gyerekek, illetve megmászva a Gargaló-csúcsot rátermettségüket bizonyíthatták.
Végül, de nem utolsósorban a kiscserkészek tanyázását igyekeztünk bepótolni és ellátogattunk velük Krasznamihályfalvára. Szokásainkhoz híven egy kerettörténetet adtunk az ott eltöltött napoknak, és idén ez nem más volt, mint A dzsungel könyve. Csapatunk legkisebbjei játékosan, kalandozva sajátíthatták el az alapokat kint a természetben. Két hete megtartottuk a cserkészévnyitónkat a csanálosi erdőben, ahol a kicsik és nagyok mind bekapcsolódtak a közös métázásba és a próbázással egybekötött meseerdőbe.
Ősztől már visszatérünk a rendes kerékvágásba, alkalmazkodva a lehetőségeinkhez folytatjuk a munkát foglalkozásaink keretein belül. Hétvégén megrendezésre kerül a toborzó, ahová sok szeretettel várjuk a cserkészet iránt érdeklődő kisiskolás diákokat. Kapcsolódó információk találhatók a Gr. Károlyi Gyula cserkészcsapat Facebook-oldalán.
Köszönetet mondunk a tevékenységek megvalósításában nyújtott támogatásáért a magyar kormánynak, a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak és a Bethlen Gábor Alapkezelőnek.
https://www.frissujsag.ro/szabadba-cserkesz-a-nagykarolyi-gr-karolyi-gyula-cserkeszcsapat-tevekenysegeirol
Kényszerszüneten a cserkészek: a felkészülés otthon zajlik
„Az őrsi gyűlések megtartására sajnos nincs lehetőségünk, de most jött el annak az ideje, hogy otthon tevékenykedjünk a különpróbák segítségével, melyek személyre szabottak, és a felkészülés otthon, egyénileg történik.
A cserkészeink több mint 70 próba közül választhatnak (pl. elsősegélynyújtó különpróba, honismereti különpróba, idegenvezetői különpróba), melyekhez szakirodalom és gyakorlati útmutató társul. Ez persze fakultatív tevékenység. Nem csupán a nagykárolyi cserkészcsapatot sújtotta a járvány miatt kialakult helyzet, hanem az egész szövetségünket. Mivel a Romániai Magyar Cserkészszövetség idén ünnepli megalakulásának harmincadik évfordulóját, ezért nyáron egy nagyszabású jubileumi tábor kerülne megrendezésre több mint 1000 jelentkezővel, minden korosztályt megszólítva. Sajnos még nincsenek hivatalos információk a jubileumi rendezvényről. Tavaly indultak el csapaton belül a kiscserkész-foglalkozások, és immár több mint 30 alsó tagozatos gyermekkel foglalkozunk négy őrsben. A nyárra tervezett egyetlen nagyobb, csapaton belüli esemény a kiscserkésztanyázás lenne, melyre július végén került volna sor Sólyomkőváron. Ezt mindenképpen meg szeretnénk tartani, akár a helyszín vagy az időpont módosításával. A jelenlegi helyzetben az őrsvezetők otthonról próbálják szervezni a jövőbeli programokat. A járvány idején mi, cserkészek sem tehetünk mást, mint hogy továbbra is a törvényeink szellemiségében élünk, otthon maradunk, és vigyázunk egymásra” — mondta a nagykárolyi őrsvezető.
Szombaton cserkésztoborzó
Az iskolai tanév kezdetével megrendezésre kerül a nagykárolyi 151. Gróf Károlyi Gyula Cserkészcsapat tagjai által az a toborzóakció, mely által még több gyermeket szeretnének megismertetni a cserkészélet varázslatos világával.
„Szeptember 28-án tartjuk a toborzót, amikor szeretettel várjuk az érdeklődő fiatalokat és szüleiket a programjainkra. A toborzó két tömbben kerül megrendezésre: délelőtt a kicsik (1–4. osztály), délután a nagyobbak (5–8. osztály) számára készülünk izgalmas bemutatóval. A kiscserkészek (KCS) programja 11 órától kezdődik a Kalazanci iskolában, a cserkész (CS) korosztályú érdeklődőket pedig délután 5 órára várjuk. A CS korosztály számára két forgatókönyv van. A-terv: jó idő esetén busszal kimegyünk a csanálosi erdőbe. Ebben az esetben a busz a Kalazanci Szent József-templom mellől indul. B-terv: esős idő esetén szintén 5 órától a Kalazanci iskolában tartjuk meg a toborzót. Valamennyi program ingyenes, szülők is jöhetnek. A délelőtti blokk 11 órától kb. 13 óráig tart, a délutáni 5 órától kb. 8-ig. Minden érdeklődőt szeretettel várunk” — tájékoztatta lapunkat Geréb Miklós, a nagykárolyi csapat parancsnoka.
"Hitre, tudásra szép életre jóra"- tábori beszámoló
Élménnyekkel teli 10 nap, közösség, cserkészélet, kaland, kihívás: táborozással töltötték az utóbbi időszakot a nagykárolyi cserkészek, hiszen augusztus 14–23. között zajlott a cserkészek idei nyári kirándulása, melyre a Jád völgyében, 1400 méteres hegyek és fenyvesek árnyékában kerítettek sort. Itt minden adott volt: hegyi patak, vízesés, barlangok, erdő, s mindez ideális körülményeket teremtett ahhoz, hogy valóra váltsák az elképzeléseiket. Hogyan is zajlott a tábor, mennyit fejlődtek az elmúlt években a nagykárolyi cserkészek, többek között erről is kérdeztük Geréb Miklóst, a cserkészcsapat vezetőjét. „Idén az volt a tervünk, hogy a táborunk ideje alatt környezetünk minden szépségét megtekintsük. Sokat mozogtunk, igyekeztünk minél többet felfedezni a tájból, s ez a tény teljesen megfelel a cserkészet alapelveinek, hiszen ezért megyünk ki a kényelmes otthonunkból, hogy táborban legyünk. Idén már a kiscserkészeket is vittük magunkkal sőt, történelmet írtunk, mert három „Farkaskölyökkel” is gyarapodtunk. Ők ugye a legkisebbek, hiszen harmadik osztálytól járnak hozzánk kiscserkészek, de voltak, akik részt vettek — még nem kiscserkészként — a foglalkozásokon év közben, és a táborba is elkísértek minket. Ők még nem tettek fogadalmat, ezért a mi farkaskölykeinkként emlegetjük őket, akik a csapathoz tartoznak, s egy díszes nyakkendőt is kaptak, amely ezt jelképezi. Ez nem része a hivatalos cserkészegyenruhának, ez egy kimondottan nekik szóló jelkép, amely azt igazolja, hogy a cserkészcsalád tagjai. A táborban hét kiscserkészünk tett fogadalmat, ők a kék nyakkendősök, valamint hét cserkészkorosztály-újoncunk volt, ők a zöld nyakkendősök. Az idei évünk arról szólt, hogy mennyire színesedik a csapatunk, hogy hány korcsoport vonul már a nagykárolyi cserkészcsapat zászlaja alatt. A nagyobbak, akik a csapat alakulása óta velünk vannak, már abba a korba léptek, hogy ők megkaphatták a szürke nyakkendőt, és ezáltal felfedezőkké váltak. Azt kell mondanom, hogy a leglátványosabb változásunk a számbeli gyarapodás és a nyakkendők révén történő színesedés. Ez egy örömteli jelenség, ezért dolgoztunk. Most kezd látszani a munkánk eredménye, amit az első generációval elkezdtünk. Ők már tapasztalt őrsvezetőkként és segédőrsvezetőkként vettek részt idén a tábori feladatok irányításában. Nagyon sok munkát lehetett rájuk bízni, ezzel segítették a felnőtt vezetők munkáját. Ez új kihívás volt számukra, de ügyesen helytálltak.”
„Sokan kérdezik, ezért minden alkalommal el kell mondanom: a táborunkban csak cserkészek vesznek részt. Ez azt jelenti, hogy csak azok a szülők lehetnek a táborban, akik maguk is cserkészkednek. Viszont tudjuk, tapasztaltuk, hogy jó kezekben vannak a gyerekek akkor is, ha nincsenek ott a szülők. Van a nyílt nap, a fogadalomtétel napja, arra eljöhetnek a nem cserkészkedő szülők is, de egyébként ez a tábor csak a cserkészeknek szól. Itt ismereteket sajátítanak el a gyerekek, megtanulnak csomót kötni, elsősegélyben részesíteni társaikat, felelősséget vállalni, döntéseket hozni váratlan helyzetekben. Ugyanakkor megtanulják az embertársaik és a természet tiszteletét is. Persze a játék és a kikapcsolódás is szerepet kap, de ez a tábor kiszakítja őket az otthoni kényelemből, és a modern világ vívmányait is felcserélik ilyenkor a tábori életkörülmények megtapasztalására. Számtalan túrán vettek részt, a kisebbek egy egyszerűbb, míg a nagyobbak egy keményebb távon. Büszkén mondhatom, hogy remekül helytálltak a korosztályok, a csoportok. A tábor végén a nagyobbak számára ismét megszerveztük a portyát. Nagyszerű élmény volt ez a kétnapos portya, amikor felmentünk 1400 méter körüli magasságba, és egy éjszakát az erdőben töltöttünk, a szabad ég alatt. Érdekes tapasztalás volt mindannyiunk számára, és különösen emlékezetes élmény volt, hogy sok esetben magunk vágtuk a haladási útvonalunkat, valamint az is, hogy egy hozzánk csatlakozó, majd utunkon végigkísérő juhászkutya hogyan őrizte az álmunkat az erdőben töltött éjszakánkon. A táborozásunk nem jöhetett volna létre Magyarország Kormánya, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatása nélkül. Köszönet illeti a szülőket, valamint Csapó Attilát, aki pár napra vendégünk volt, s a kovácsmesterség fortélyait oktatta, valamint Tatár Zoltán atyát, aki a vasárnapi szentmisét celebrálta táborunkban. Köszönet még Székely Sáráéknak, akik a fogadalomtétel örömére megtáncoltatták a táborozókat” — mondta a cserkészcsapat vezetője. A jövőbeni tervekkel kapcsolatban Geréb Miklós elmondta, hogy a hamarosan kezdődő tanév során ismét toborzóakciót szerveznek. „Ismét lesz toborzói nyílt napunk, amelyen a cserkészélet iránt érdeklődőket várjuk szeretettel. Sajátságos és különleges életforma a cserkészeké, olyan, ahol rosszat nem tanul senki, épp ellenkezőleg. Arra biztatunk mindenkit, hogy jöjjön majd el a nyílt napra, és ismerkedjen meg velünk közelebbről.”
CSERKÉSZNEK LENNI..
A cserkészet egy olyan nagyszerű mozgalom, ahol minden olyan gyerek megtalálhatjaazt amire vágyik, akiben van egz kis elszántság. Általános iskolás gyerekek, középiskolás fiatalok mozgalma ez, mégpedig a legrégibb és legnagyobb ilyen mozgalom a világon. Benne van minden, amit csak el tudsz képzelni:kirándulások, természetjárás és táborozás, színjátszás és éneklés, sport és játék, országjárás és külföldi utak, szolgálat és a másokon való segítés. A cserkészek életét fiatlok és felnőttek irányitják, akik jól tudják, hogy az iskola és a számitógép, a tévé képernyője mellett mi mindenre vágynak még a gyerekek.
- A cserkész igazi hazája a természet. Itt a hátadra veheted a kommandósok, hegymászók, felfedezők felszerelését, és megtanulhatod, hogy milyen is az igazi természetjárás. Kint az erdőben és a hegyek között ezerféle kaland vár rád: nyomot követhetsz, jeladást gyakorolhatsz, sátrat verhetsz és kunyhót építhetsz, tüzet rakhatsz és megfőzheted a kajádat. Gondold csak el: körülötted az erdő, fölötted a csillagos ég, hátadat melegíti a tábortűz parazsa, a sátrak árnyéka kirajzolódik a holdfényes tisztáson, miközben éjjeli őrséget állsz, hogy társaid álma zavartalan legyen a sátrak alatt... A válladat húzza a hátizsák, fárad a láb és izzadtság csípi a szemedet, de feléd nyúl egy segítő kéz és felhúz a hegytetőre. Aztán énekszóval, dalolva mentek tovább...
- A cserkészetben megismerheted a fákat, füveket, a mező virágait és az állatokat. A többiek a suliban csak a biológiaórán ismerik meg a bükkfát, a tölgyet és az erdei fenyőt - de temegtanulhatod, hogy melyiknek a lángja ad jó parazsat és hogy milyen közelről egy vaddisznó-dagonya. Ha cserkész leszel, otthonosabban mozogsz majd kint a vadonban. A cserkészetben nagyszerű lehetőséged nyílik arra, hogy másokon segíts. Elég ciki, amikor az ember egyedül marad a bajban - de te észreveszed a másik gondját, és tudod, hogy mit kell tenni. Egy kis lehorzsolt bőr, napszúrás vagy bokaficam nem okozhat gondot: el tudod látni magad, és megtanulhatsz elsősegélyt nyújtani. Hidd el, hogy a legjobb dolog, ha másokon segítünk. A szomszéd néni alig bírja a csomagját hazacipelni? Elveszed tőle, és nagyon hálás lesz neked. Az idegen eltévedt a városban? Útba igazítod, aztán mosolyogva odébbállsz. Elfogyott a barátod uzsonnája, és még mindig éhes? Odaadod neki a kajád felét, és kétszer olyan jól fog esni a maradék. Ha cserkész leszel, ezer ilyen apróság révén megtanulhatsz örömet szerezni másoknak. Sőt, egyik feladatod lesz, hogy mindennap tegyél valami jót.
- A cserkész szereti a hazáját. "Haha" - mondhatnád - "jó duma, hát persze hogy mindenki szereti a hazáját, ettől még nem kell hátraesni!" De a felszín alatt minden gyerekben ott bujkál a kérdés: vajon miért pont ott vagyok, ahol vagyok? A világ azért van, hogy valahol otthon legyünk benne. Hát mi éppen itt vagyunk otthon. A cserkészetben lehetőséged nyílik, hogy alaposabban megismerd lakóhelyedet, a környéket, végső soron az egész országot. Rengeteg élményt nyújt az országjárás, a népdaléneklés, a néptáncolás, a hegyek - vizek - városok bebarangolása és felfedezése. Ha cserkész leszel, rájössz, hogy a magyar népnek mennyi kincse van, és Te is e kincsek egyik gazdája lehetsz!
- A végére hagytam, a legfontosabbat: a cserkész olyan gyerek, aki hisz Istenben és bízik önmagában. Ha cserkész leszel, Te is meglátod: jobb, ha már most kősziklára építed az életedet. A legöbb csak sodródik az árral, egyik nap ezt mondja, másik nap azt; amit tegnap még nem látott jónak, azt ma helyesli. A cserkész valamirevaló ember akar lenni, ezért az őszinteség és a becsület fontos neki. És ehhez van egy jó iránytűje: a vallásos hit. A nagy nemzetközi táborokban tíz-tizenkét féle vallásúak cserkészkednek együtt a legnagyobb egyetértésben. Hogy lehet ez? Úgy, hogy a cserkész ragaszkodik a maga hitéhez, de mindig barátságos a másikéhoz is.
Hidd el, hogy ennél nagyszerűbb társaság nincs a világon!!!
Amennyiben szivesen csatlakoznál jöjj el foglalkozásainkra szombatonként 9- 11 óra között
A cserkésztörvények
- A cserkész egyeneslelkű és feltétlen igazat mond.
- A cserkész híven teljesíti kötelességeit, amelyekkel Istennek, Hazájának és embertársainak tartozik.
- A cserkész ahol tud segít.
- A cserkész minden cserkészt testvérének tekint.
- A cserkész magával szemben szigorú, másokkal szemben gyöngéd.
- A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz, kíméli a növényeket.
- A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik.
- A cserkész vidám és meggondolt.
- A cserkész takarékos.
- A cserkész testben és lélekben tiszta.
SEGÍTS MEGTALÁLNI AZ ELVESZETT TÖRZSFŐNÖKÖT!
Október 7-én tartja a 151-es számú gróf Károlyi Gyula cserkészcsapat a toborzóját. A hagyományokhoz híven a tanévkezdéshez kötik ezt az eseményt. A város és a vidék negyedik, ötödik, hatodik, hetedik, nyolcadik osztályos tanulóit várják. A meghívókkal minden iskolába igyekszenek eljutni, de ez a kis filmecske is ezt a célt szolgálja: gyere el, és segíts megtalálni az elveszett törzsfőnököt.
GERÉB Miklós:
A nagykárolyi cserkészet mérföldkövei
Nagykárolyban az 1940-es évek jelentették a cserkészet hőskorát. Rövid, de termékeny időszak volt ez, amit áthatott a lelkesedés és a pezsgő közösségi életérzés. Számos olyan „fegyvertényt” valósítottak meg az akkori cserkészek, amelyek mai napig értékálló mércét mutatnak, és méltók az utókor elismerő tiszteletére. Bár jelenlegi ismereteink a kezdetekről eléggé hézagosak, gyaníthatjuk, hogy a cserkészmozgalom híre jóval korábban eljutott Nagykárolyba: az 13090-1925. sz. román belügyminiszteri rendelet megengedi például Scherer Lajos A próbaidős cserkész kiképzése c. könyve behozatalát az országba. 1925. május 21-én pedig a szilágysomlyói cserkészek műsoros estet tartottak a városi színházban, hogy a bevételéből szegény sorsú diákokat támogassanak. A jegyek ára a nézőtéren 10, 25, 40 lej között mozgott, míg egy páholyt 200 lejért lehetett foglalni.[1]
A cserkészet meghonosítása vitathatatlanul a helyi piarista gimnázium érdeme. Az iskola a város és a vidék meghatározó szellemi műhelyeként felekezeti hovatartozástól függetlenül fogadta a tanulni vágyó ifjúságot, számos tudóst, szakembert, művészt és közéleti szereplőt adott a vármegyének. Az 1940/41. tanévben 26 fővel alakult meg az Erdősi Imre nevét viselő cserkészcsapat. Parancsnoka: Mátyás Antal tanár, a rajparancsnok Óbis Árpád, az őrsvezetők pedig Hancsis Béla, Wéber György és Gönczy György voltak. A 3 őrs heti rendszerességgel tartotta a foglalkozásokat, hogy felkészüljön az újoncpróbára. Az első fogadalomtételre 1941. május 22-én, áldozócsütörtökön került sor. Az ünnepség a kastélykertben zajlott, vitéz Tomory Nándor őrnagy, cserkésztiszt vezette.[2]
Az 1941/42. tanévben már toborzó tábortűzzel várták az újoncokat, és a 66 cserkészjelölttel a csapat 92 főt számlált. A megnövekedett létszám újabb képzett vezetők szolgálatba állítását követelte. Sárvári János lett az új parancsnok, akit Balázs Ferenc, Simon Tamás, Szabó Gyula és v. Tomory Nándor rajtisztek, valamint Góczi Árpád, Gönczy György, Hancsis Béla, Kondor József, Kovács Tibor, id. és ifj. Nagy Ernő, Reszler István, Sarkady Zoltán, v. Tomory István és Wéber György segédtisztek vettek körül. A csapat új nevet kapott, s a Magyar Cserkészszövetség kötelekében a 636. sz. II. Rákóczi Ferenc Cserkészcsapatként vonult be a történelembe. Hetenként tartották az őrsi gyűléseket, két-háromhetente pedig csapat-összejöveteleket.[3]
Létrejött a regös raj, amelyik 1941 őszén, ill. 1942 tavaszán kerékpárral vagy éppen gyalogszerrel járta előadásaival a környező falvakat. 1942 pünkösdjét két napos táborozással Vállajon ünnepelték, tábortüzet is tartottak. 1941. december 14-én a városi színházban teltházas előadást szerveztek: a műsor első felében tábortűzi jelenetek formájában mutatták be Rákóczi Ferenc életét és korát, a második részben pedig Kőmíves Kelemen balladájával, népdalokkal és tánccal léptek színre.[4] Az eseményről a Szatmármegyei Közlöny címlapon számolt be: „Ez az est messze meghaladta a szokásos ifjúsági ünnepélyek kereteit, s amit nyújtott, egyaránt tanulságos, értékes és művészi volt.”[5]
1941. karácsonyán a II. raj Tomory István vezetésével szegény családokat látogatott és lepett meg ajándékaival. A IV. raj tavasszal parlagon maradt földek felszántásában és bevetésében segédkezett. A cserkészet jó hírét öregbítette Nagykárolyban Sík Sándor előadása, akit a helyi Kölcsey Egyesület invitált meg, és 1942. január 11-én a városi színházban nagy sikerű kultúrestet tartott – Kölcseytől valamint a saját verseiből szavalt. Az előadáson részt vettek a katolikus és református énekkarok lelkészeikkel együtt[6]. 1942-ben 15 fő képviselte a csapatot a besztercei segédtiszti táborban, 13-an pedig a debreceni őrsvezetői táborban. Május 31-én került sor a második ünnepélyes fogadalomtételre.[7] A következő tanévben Hancsis Béla és Reszegei István megszervezték a csapat börvelyi raját, akik szintén bekapcsolódtak a regös kirándulásokba.[8]
A nagykárolyi cserkészek kezdeményezőkészségét és szorgalmát dicséri, hogy 1943. március 15-én visszakerült a Térey-ház falára Petőfi emléktáblája. A városháza elől az ünneplők a Térey-házhoz vonultak, ahol verses-zenés műsor keretében leplezték le az emléktáblát. A cserkészfiúk cigányzenekari kísérettel több megzenésített Petőfi verset adtak elő, majd Sárvári páter jelképesen átadta az emléktáblát a város polgármesterének. A korabeli sajtó így tudósított: „Fegyelmezett sorokban, katonás léptekkel vonultak a magyar jövő ifjú reményei, a leventék, az árvalányhajas cserkészek, a kegyesrendi gimnázium kipirult arcú ifjúsága, a polgári leány- és fiúiskola, valamint az elemi népiskolák növendékei zászlók alatt.” Schusteritsch Béla polgármester meleg szavakkal köszöntötte a cserkész ifjúságot: „Kedves Fiaim! Amikor Petőfi szent emlékét megtiszteltétek ennek az emléktáblának a visszaállításával, örök emléket állítottatok magatoknak is. Felállították örök bizonyságát annak, hogy Ti, a mai történelmi idők ifjúsága, tudtok lelkesedni és tudtok alkotni is. A város közönsége hálás köszönetét nyilvánítom Nektek ezért a gesztusért, amely méltó a ti nemzedéketekhez…”[9]
Az események élő tanúja a 90 éves vitéz Sikolya Imre bácsi (sz. 1927), aki egyike annak a 13 nagykárolyi cserkésznek, akik 1942-ben szereztek őrsvezetői képesítést. Nagy szeretettel emlékszik vissza Sárvári Jánosra. Tőle tudjuk, hogy a nagykárolyi cserkészek vasgyűjtő akciót szerveztek, s így teremtették elő az emléktáblához szükséges pénzösszeget. Az emléktáblát a kommunizmus idején az evangélikus templomba menekítették. (Ott viszont megmaradt, ma is megcsodálható, s hirdeti a nagykárolyi piaristák és a cserkészek tettrekészségét.) Amikor a korabeli foglalkozásokról kérdeztem, derűvel mesélte: már abban az időben alkalmazott módszer volt a forgószínpad. Így sajátították el a csomózás, természetrajz, tájékozódás, alaki kiképzés alapjait. Az 1-3 napos táborozások is gyakoriak voltak: ilyenkor főzni tanultak – krumplilevest, paradicsomlevest, köménymagos levest, túrós perecet. S hogy miben különbözött az akkori cserkészet a mostanitól? Bizony, a háborús időkben a légvédelmi oktatás és a célba lövés is hozzátartozott a kiképzéshez. Imre bácsi megemlíti, hogy voltak a csapatban farkaskölykök, sőt a leánycserkészet is létezett a negyvenes évek Nagykárolyában. Ők szigorúan külön tartották a foglalkozásaikat. Két őrs neve bukkant még fel a múlt ködéből: Bagoly és Őzike. Imre bácsit 1944. november 6-án a Nagykárolyt megszálló szovjetek fogságba hurcolták, Borovicába került, ahol erdőt irtottak. 1945. október 20-án került haza, miután egy jóindulatú tiszt megtudta róla, hogy kiskorúként dolgoztatták. Sorsa jól érzékelteti az 1945 után bekövetkezett változásokat, s egyben a magyar cserkészetre váró mostoha időket. Mi történt az egykori cserkészvezetőkkel?
Sárvári János Mosonmagyaróvárra került, az 1945/46. tanévben a 70. sz. Széchenyi István Cserkészcsapat munkájában vett részt. 1948 szeptemberében Bécsbe disszidált. Az utolsó pillanatban tette, mivel a korabeli sajtóban egy koncepciós per előkészületei körvonalazódtak.[10] Élete hátralevő részét New York államban, Buffaloban töltötte, ott érte a halál 1969-ben.[11]
Simon Tamást a háború után a kolozsvári piarista gimnázium igazgatójává nevezték ki, így neki adatott, hogy az 1948-as államosítást elszenvedje. 1990-ben hunyt el, a Házsongárdban nyugszik.[12]
Tomory Nándor 1941. január 1 – szeptember 31. között Nagykároly városparancsnoka, előbb őrnagyi, majd alezredesi rangban szolgált. 1941. októberétől 1942. augusztus 1-ig a nagykárolyi 25/III gyalogzászlóalj parancsnoka, majd Sepsiszentgyörgyre vezényelték át. A háború végét Zircen érte meg, ezredesi rangban. Miskolcon halt meg 1978-ban.[13]
A nagykárolyi Kalazanci Szt. József Római Katolikus Liceumba 2015-ben tértek vissza a cserkészek. Az újonnan alakult csapat a 151. Gróf Károlyi Gyula nevet viseli, 2017-ben 27 tagot számlál. Parancsnoka Geréb Miklós, parancsnokhelyettese Kocsis Aliz, őrsvezetői Balog Nóra Anna, Kocsis Anett Anna és Maier Kevin. Négy őrse közül 3 cserkész (Katicabogár, Szamóca, Farkas Őrs), 1 felnőtt korosztályú (Hód Őrs). A foglalkozásokat heti rendszerességgel tartják, és bekapcsolódnak az Alma Mater tevékenységeibe, a városi kulturális életbe, valamint a Romániai Magyar Cserkészszövetség rendezvényeibe.
[1] Szatmármegyei Közlöny (szerk. RÓTH Zsigmond) LI/39., 1925.05.20., 3-4. Továbbiakban: SZMK.
[2] A nagykárolyi m. kir. állami (kegyesrendi) gimnázium évkönyve az 1940-41-ik tanvéről (szerk. SCHWEIGHOFFER János), Tóth és Komáromy Nyomda, Nagykároly, 1941, 109.
[3] A nagykárolyi római katolikus gimnázium évkönyve az 1941-42. tanévről (szerk. KERKAI József), Tóth és Komáromy Nyomda, Nagykároly, 1942, 39. Továbbiakban: Évkönyv 1941/42.
[4] Évkönyv 1941/42., 40.
[5] […]: Cserkészünnepély a színházban in SZMK (szek. FÁBIÁN Sándor) LXVII/102, 1941.12.17., 1.
[6] SZMK LXVII/104, 1941.12.24., 2. LXVIII/2, 1942.01.07., 1. Beharangozza az előadást. LXVIII/4, 1942.01.14., 2. Részletesen beszámol az eseményről.
[7] Évkönyv 1941/42., 40.
[8] A Magyar Kegyestanítórend nagykárolyi Gróf Károlyi Gimnáziumának évkönyve az 1943-44. Iskolai évről (szerk. KERKAI József), Tóth és Komáromy Nyomda, Nagykároly, 1944, 22.
[9] [...]: „A nemzeti élet egyik legfontosabb alapja a fegyelem” – mondotta Kormányzó Urunk rádiószózatában. A március 15-i ünnepségek Nagykárolyban in SZMK, LXIX/20, 1943.03.17., 1-3.
[10]DRASKOVITS Imre: Államosítás és újrakezdés. Piarista Rend és iskolák 1948-1950, Szakdolgozat, ELTE-BTK, 2000, http://www.szepi.hu/piarista/1948_50.html#f107 (2016.11.15.)
[11] http://lexikon.katolikus.hu/B/Buffalo.html (2017.09.13.)
[12] A hazai piaristák meghurcoltatását és a négy erdélyi rendház háború utáni sorsát részletesen leírja VÁRADI Éva: Az erdélyi piarista rend és az 1948-as rendszerváltás.
http://www.keresztenyszo.katolikhos.ro/archivum/2009/szeptember/7.html (2016.11.15.)
[13] BEREKMÉRI Árpád Róbert: A marosvásárhelyi magyar királyi 27. székely honvéd könnyű hadosztály tiszti és altiszti kara 1940–19. http://www.hungarianarmedforces.com/berekmeri27.htm (2016.11.15.)
0261-861.826, 0261-861.827
445100 Carei (Nagykaroly)
calasantius@yahoo.com